Tulképpen mindez be is jött. Persze azért ment a sárkány, kellemes standardos szél volt, a hatalmas sík terep jóvoltából kisimulva, gyengéden érkezett meg a vitorlámba, és nem is volt túl erős, bár néha legyengült, de mindvégig meg tudtam maradni a STD Nirvanánál, nem kellett UL-t összerakni – megjegyzem nagy bánatomra, mert nagyon szeretem azt a sárkányt (is). Szóval száraz kóró van, de éppen nem veszélyes annyira, mert kb. 1-2 hete le lett kaszálva az egész terep, így az aljnövényzet túlzottan zavaró szerepet nem játszik. Azonban a lenyírt gazat innen sem szállítják el, csak otthagyják, azzal is gátolván a fű további növekedését. Így gazdaságos gondolom. Épp az elviselhetőség határán van így, főleg mikor tolat a pilóta, és rükvercben sasszézó lábai a száraz gazat dózerolják hátrafelé, illetve amikor ezekbe a merevre száradt egykori mezei virágokba akad az eresztőzsinór. Ismerős sztori nem?

Szóval megvolt a kellemes szél, csak a fránya száraz gaz zavart kicsit. Gyönyörűszépen demonstráltam tudományomat, illetve teszteltem az új kantárt a Nirvanán (talán a backflipjén kéne még javítani mert nem elég mély szerintem, csak ha aggresszív vagyok vele). Aki kicsit extrovertáltabb, az közelebb húzodhat az áruházhoz, a buszmegálló közönsége, és az áruházba érkező autók utasainak szórakoztatása végett, de a közelben lévő bányatavak felé is lehet közelíteni – hangulat kérdése. A mai reptetésre 5 pont alát adok, de csak az elszáradt gaz miatt, azt nem szeretem.

Google Maps

Kölcsön is adta a szóban forgó példányt, (sőt a nyáron megépített Quartz-ot is), így sikerült kicsit (2 napig) megreptetni, megismerni.

Dióhéjban:

• Pro: yoyo, jacob, yofade, stb. Ezek az abszolút nyerő trükkök az Organic-on. Gyerekjáték bármilyen rollup szituációból kipörgetni, és iszonyat gyorsan, és látványosan is pörög. Erre rádob egy lapáttal a 22g (!) súly is, ami ebben a kontextusban előny lehet. Viszont a rollupnál kicsit többet kell előremenni, mint a hasonló fesztávú sárkányoknál, de ez nem vészes. Backspin, backspin cascade: ebben is remek a szerkezet, csak a megfelelő pozíció kell, és máris indul, akár seprő, magas szárnyvéges, akár lapos helikopteres backspint akarunk. Ha akarjuk, még emelkedik is a backspines pörgetés közben, de nagyon akarni sem kell, mert csinálja szinte magától. Lazy Susan: szépen beleül a turtle-be, és szépen is pörög ki belőle. Igaz a másodiktól már megbillen, ezért a multilazy kicsit korlátozott. Talán a súlyozással lehet ezen javítani majd.
• Kontra: half axel cascade, taz machine… Na ezek már nem olyan fényesek. Igaz a videón összejön néhány, de korántsem olyan egyszerű, mint pl. a Nirvanán, ahol szépen fegyelmezetten jön vissza a sárkány a megfelelő pozícióba. Oda kell figyelni, és hibázni nem lehet, mert akkor már hanyatt is vágódik. A tippem megint csak a súly- ill. kantáradjusztálás lenne.

Mindösszesen az Organic egy igen szórakoztató vadállat trükkgép, amit a mellékelt videó is bizonyít. Jó szórakozást hozzá!

Köszönet moliminek, és Suncnak.

Aki nem tudná, hogy mi fán terem a Mohawk, annak elárulom, hogy egy éppen üzemen kívül lévő csapat saját fejlesztésű sárkányáról van szó. Pontosabban az Air Oeuvre amit egyetlen egy személy alkot(ott): Audiorob. Nos, úgy tűnik Rob eltűnt a színről, legalábbis egy időre, erről árulkodik például a weboldala is. Ebből is látszik, hogy egy non-profit, nagyon kis volumenű projektről van szó. Tehát ezek sarik nem Kínában készültek, hanem valaki szívvel-lélekkel tervezgette, finomítgatta, tuningolgatta a design-t, majd komoly marketing nélkül árult néhány saját készítésű darabot.

Innen a kies magyar földről azonban nem olyan egyszerű hozzájutni egy amerikai gyártmányú sárkányhoz. Importőr híján az ügymenet kb. a következő: Kontakt az eladóval, angolul tudni kell. Árban, szállítás mikéntjében, 50 USD alatti értéknyilvánításban a vám miatt megegyezni. Paypal számlával rendelkezni, azzal fizetni, dombornyomott kártyával rendelkezni, hogy a Paypal onnan tudjon levonni…. Stb. Aztán hívogatni a MPostát heteken át, nyomozni, míg kiderül, hogy Béla a postás elfelejtette bedobni az értesítőt, és a csomagod a helyi postafiókban pihen, és ha nem mész 2 órán belül, akkor visszaküldik a feladónak, mert ezek visszaküldik… Szóval nem egyszerű.

Hát feltehetőleg ezért döntött úgy Molimi, hogy épít egy saját Mohawk-ot. Aztán másik projetkbe fogott, ezért a Mohawk-nak új tulajdonosa lett, aki pedig kölcsönadta nekem, tesztelés céljából. És mivel egybecsomagolta egy Prism Zephyrrel, pontosabban a Mohawkot és a Zeph-t egy táskában helyezte el, és azok rúdjait a vitorlák kímélése végett külön rakta, az antitalentum tunemx naná, hogy a Zephyr jóval hosszabb spreaderjeivel szerelte össze a Mohát (pedig feltűnhetett volna hogy a Mohawkon csak egy standoff található). És ekkor kezdődött a FUN!

Először is megállapítottam, hogy úttörő a design, hiszen a sárkány farka lejjebb van, mint a szárnyvégei, és ez marhára zavaró amikor a földön van és pl. cartwheel-lel helyzetbe akarom hozni, vagy csak egy szimpla flapjack-et kiviteleznék, de gondoltam, egye fene, az a lényeg, amit a levegőben művel, kicsire nem adunk. Nos a levegőben ért a többi meglepetés. Túlpörgés, lehetetlen pancake, lehetetlen cascade… Fejvakarás… De a backspinek mennek mint a karikacsapás, igaz kicsit laposak, de nagyon pörög. Gondoltam, Rob valószínűleg nagyon szeret backspinezni, ezért tuningolta ilyenre. Aztán egy idő múlva feladtam, és visszabandukoltam a táskához, hogy elrakjam, kipipáljam, leírjam, ez sem ingatott meg a franciákban való hitemben, teccett volna megnézni, hogyan van összerakva egy Transfer, vagy Nirvana, kedves Rob… És akkor rájöttem, hogy nem tettem be a felső spreadert. De a felső spreader túl rövid! Hoppá lehet, hogy azért rövid, mert az alsó spreader nem jó?

Heuréka, rájöttem mindenre, összeraktam rendesen a normál alkatrészekkel, és mindjárt megváltozott az élmény. Precíz repülés, lágy mozdulatokra határozott reagálás, akár radikális, erőszakos, akár finoman kivitelezett trükkök, mindent tud. A cascade-ekkel még mindig gondom volt, de jacob’s ladder, backspin, multilazy ment ahogy illik. Nem írok szabályos tesztet a Mohawkról, a holnapi napon az OSOW-on visszajuttatom Cosmomikinek, aki valószínűleg nem dugja el… Inkább következzen néhány fotó. A vigyort az arcomon képzeljétek hozzá.

[View with PicLens]

köszönet Cosmo Mikinek

Tegnap Dunaharasztin találkoztunk Sunccal és Gereggel. Egy kiadós zuhi után érkeztünk meg a helyszínre, ami után ugyan a napsütés megjött, de a szél nem igazán, pedig ennyit megérdemeltünk volna másfél óra budapesti autózás után. Azért a csüggedés így sem tört ránk túlzottan, és előkerültek a SUL-ok.

der fadermeister nummer eins

Mindenki a Fadermeister címre gyúrt, hiába itt van már az OSOW a nyakunkon. Remekül éreztük magunkat, köszönet Suncnak és Geregnek. Mivel téma volt – Kaposvári Zoli elhozta az új Genki sárkányát is – kb 300 képet lőttem egy kölcsön Nikon d50-nel. ]]> http://kiteaddict.hu/2006/08/23/kiteaddicthu-es-baratai-trukk-talalkozo-dunaharasztin/feed/ 0 http://kiteaddict.hu/2005/11/17/eolo-venice-berepules/ http://kiteaddict.hu/2005/11/17/eolo-venice-berepules/#comments Thu, 17 Nov 2005 10:58:00 +0000 tunemx http://kiteaddict.hu/wp/?p=82 A meterológusoknak hosszú idő óta végre szél ügyben egyszer sikerült eltalálni, hogy ma bizony kellemesen élénk szél fog fújdogálni. Egyetlen időpont felelt meg igazán a reptetésre, a reggel 9-10, és a Városliget. Legalább az itt van a munkahelyem mellett.

Ki is vonszoltam a Venice-t a PECSA melletti nagy rétre. A szél, ami szolidnak tűnt útközben, a réten hol felerősödött, hol elült. Igazán csak a fák felső szekcióján lévő leveleken látszott, hogy fúj.

Próbáltam kipuhatolni, melyik fertálya lesz megfelelő a rétnek. Ezalatt sikerült jól összegubancolni a zsinórzatot, amit inkább tapasztalatlanságomnak köszönhetek, mint a cérnára emlékeztető reptetőzsinórnak. (cérna, nem cérna, bivalyerős) Hosszas matatás után ismét harcra készen állt az Eolo, szóval belevágtam. Ez a sárkány bizony elég könnyű, és az 5 Bft-s szél nem biztos, hogy ideális neki (gyári spec: 1-4). Már a földön fektetve gyakran felkapta, és odébb dobálta, amit csak hosszas zsinórráncigálással tudtam korrigálni.

Végre összeállt minden, ezekután következett a repülés. Sajnos a PECSA előtti tér korántsem elég nagy, hogy a több emelet magas fák felől érkező légtömegből a turbulencia “kimúljon” ezért rettenetesen sztochasztikus a szélsebesség. A felsőbb traktusokban igencsak rángatózott a sárkány, már-már aggasztó módon ki akarta tépni a kezemből a kantárt. Ezenkívül egyik pillanatról a másikra elült, ilyenkor a Venice szépen a talaj felé vette az irányt, és néha sajnos sikerült is a földhöz csapódnia. Mindeközben mindenféle kutyák köröztek a reppálya alatt, zsákmányt szimatolva, gazdájuk szigorú visszaparancsolása ellenére is. Némelyik a sárkánytáska megszaglászásáig is elment, a sárkányt nem merték bántani. Kb 5-6 percem azért volt a levegőben.

Ebből a kevésből annyi következtetést azért le tudtam vonni, hogy nagyon kellemes darab az Eolo Venice, és még sokat fogok vele repülni, igaz kisebb szélben, és kiszámíthatóbb körülmények között.